Oldalas, ahogyan " az egyik haverom szereti"

Van az úgy, hogy bizonyos szavak hallatán teljesen másra asszociálok, mint amire elvileg kellene... és itt most nem csak arra gondolok, amikor pl. a körte szó hallatán eszünkbe jut a gyümölcs és az izzó is, mert az mással is előfordul. De amikor a hírekből fél füllel elkapott "százhúsz oldalas jelentés" mondat  hallatán hirtelen százhúsz darab oldalas jut eszembe - ráadásul kenyér nélkül-, az azért kemény.
Valószínűleg ezt nagyabátyámtól örökölhettem, mert neki a körtéről, a gyümölcsön és az izzón kívül - vagy leginkább helyette - azonnal a cseppfolyós halmazállapotú változat ugrik be... előfordul, hogy naponta több is...😂. Vagyis hogy ne legyen sértődés, mondjunk inkább azt, hogy az egyik haveromnak...a cinkes sztorik úgyis mindig az "egyik haverunkkal' szoktak történni, nem pedig velünk...és pláne nem  a nagybátyánkkal...😂
Szóval ha már eszembe jutott az oldalas, akkor csináltam is belőle egy olyan durva ebédet, amiből az "egyik haverom" majdnem hányásig ette magát...

A sütés előtti nap, fél tasak sertéssült-, egy tasak oldalas fűszerkeverék és öt-hat gerezd fokhagyma felhasználásával alaposan befűszerezünk másfél- két kilogrammnyi oldalast.

Másnap Schobert Norbi legvadabb rémálmát beteljesítve, az oldalasokat ujjnyi vastag mangalica szalonna ágyra helyezve, római tálban kb. 180-200 fokon sütni kezdjük.

Amíg sül a hús, kiszaladunk a spájzba és két nagy fej hagymát apróra vágunk. A hagyma aprítás kiváló lehetőséget biztosít számunkra, hogy családunk szeme láttára, mégis feltűnés nélkül alaposan kisírjuk magunkat, miután a nagy kapkodásban spiccel úgy rúgtuk el a spájz küszöböt, mint Ronaldo a tizeneggyest.

Az apróra vágott vöröshagymát zsíron, kevés sóval puhára pároljuk, majd fűszerpaprikát hozzákeverve, az előre elkészített tört burgonyával alaposan összedolgozzuk.

Az időközben elkészült oldalasokat a hagymás burgonyával és párolt lilakáposztával tálaljuk.

Mivel ebéd közben sikerül a korábban már felavatott lábujjunkkal telibe verni az asztal lábát, ezért egyre üvegesedő tekintettel ismét vad hagymapuculásba kezdünk... nem baj, jó lesz a vacsorához...

Laska gombás paprikás csirke....ja, és kű'deném mindenkinek aki szereti...

Esküszöm soha nem értettem meg, hogy a rádiós kívánságműsorok betelefonáló  hallgatói, a telefonálásra elköltött összegnek a töredékéből egyrészt miért nem vették meg inkább a teljes albumot, másrészt a műsorvezető azon kérdésére, hogy "kinek szeretnéd küldeni a következő számot", miért válaszolták szinte egytől egyig azt, hogy " há' én kű'deném mindenkinek aki szereti".
Aztán rájöttem! Ezzel a válasszal a telefonálónak nem kellett attól tartania, hogy esetleg sértődés lesz abból, hogy matt részegen adásba kerülve, véletlenül kihagy valakit, az egyébként a fülkében mellette álló, és hasonló mozgáskoordinációs-, és kommunikációs kihívásokkal küszködő haverjai közül. Ez volt a Jolly Joker, amivel nem lehetett mellé nyúlni!  Pont mint a csirkepörkölttel! Bármikor előhúzhatod, mindig bejön... most is... mindenkinek aki szereti...

Mivel most bolti alapanyaggal dolgozom, nem pedig anyósom háznál nevelt, lovas rendőr méretű csirkéivel, amik a szabad tartásnak és a megfelelő tápláléknak köszönhetően, minden különösebb fűszerezés nélkül is tudnák hozni a tökéletes paprikás csirke ízélményt, ezért először némi sóval és őrölt borssal besegítünk a comboknak az ízesedésben.

Amíg  a combok érlelődnek, három- négy apróra vágott fej vöröshagyma-, négy- öt gerezd fokhagyma-, 1 tv paprika-, 2-3 paradicsom és egy felkockázott sárgarépa újrahasznosításával pörkölt alapot készítünk. Az alapot sóval-, ételízesítővel-, őrölt borssal-, kevés bazsalikommal-, magyaros fűszerkeverékkel és pirospaprikával ízesítjük.

Ha az alap elkészült, a tűzhelyről félrehúzva hozzáadjuk a combokat, majd az egészet alaposan összeforgatjuk.

Miután sikeresen eloltottuk - és feltűnés nélkül kidobtuk - az előbbi művelet során kezünkben kékes sárga lángra kapó konyharuhát, alaposan átszellőztetjük a lakást, nehogy a feleségünk megneszeljen valamit az esetből.

Ezután - mivel új konyharuhát már nem merünk elővenni -, pólónkat a kezünkre tekerve visszahelyezzük az edényt a tűzhelyre és kevés édes fehér borral felöntve tovább főzzük. Kb. féltávnál laska gombát és 2-3 szem boróka bogyót adunk hozzá.

Miközben rotyog a pörkölt, többször is hangosan,  nyomdafestéket nem tűrő stílusban próbáljuk kitalálni, hogy ki lehet az a hülye, aki miatt március közepén harapni lehet a füstöt az udvarunkon...

Tejföllel behabarjuk, majd miután elkészült, főtt tésztával és tejföllel tálaljuk

Ebéd után egy kellemes, a jóllakottságból és az önelégültségből fakadó derílium szerű állapotba kerülünk, ami csak akkor szakad egy csapásra félbe, amikor a feleségünk megkérdezi, hogy mikor szándékozunk végre kimenni és eloltani a másfél órával ezelőtt a kinti nagy kukába - elvileg észrevétlenül - kidobott és azóta is folyamatosan füstölgő konyharuhát...

Rántott Anyàm tyúkja...vagyis anyósomé...a'la KFC

"Egész úton hazafelé, azon gondolkodám,
hogyan lehet kirántani, csirke combot faszán."
Na ezt hagyjuk is, mert már az iskolában sem nagyon díjazták, amikor átköltöttem verseket... mondjuk az nem is direkt volt, csak nem tanultam meg rendesen, pedig egy versnél nem kimondottan szerencsés ha csak a tartalmát mondja el az ember, főleg ha éppen felel belőle. Többször kipróbáltam...de többnyire nem arattam elsöprő sikert. Esküszöm volt olyan, hogy ki sem kellett menjek, csak át kellett nyújtani az ellenőrzőmet az első padból, hogy be tudják karcolni az egyest.
Ahogy már említettem korábban, ha vasárnap, akkor rántott hús. Gondoltam, csinálok egy kis háziasított KFC-s rántott húst, ezért elő is vettem egy csomag combot a fagyasztóból. Na itt szembesültem azzal, hogy úgy jártam mint az oroszok a mikrochippel ami nem fért ki a gyárkapun, mert ezeket a csirkéket anyósom nevelte, és ezeknek akkora combjai van, mint egy kameruni rövidtáv futónak...
A  besózott csirkecombokat borsos fokhagymás tejben beáztatjuk és állni hagyjuk.
Amíg a combok pihennek, elkészítjük a panírt. Őrölt chili paprikát és apróra tört gabonapelyhet keverünk össze.
A gabonapehely apróra törését előre is elvégezhetjük. Én például már kb. két héttel korábban megcsináltam, amikor a spájzban felakasztott füstölt kolbász levétele közben, a felső polcról úgy sodortam le a gabonapelyhes zacskót, hogy a közvetlenül utána érkező meggybefőtt tökéletes paníralapot készített belőle.
Miután a combok kellőképpen megszívták magukat a tejes pácban, liszt-tojás- panírkeverék sorrendben bepanírozzuk. A konyhakőre cseppent tojás- és panír moszatokat zoknival gondosan feltöröljük, vagy a konyhaszekrény alá seperjük. Természetesen ezt a mozzanatot elhallgatjuk, és a feleségünk részéről a mosás előtt sokadjára felvetődő, " nem hiszem el, hogy már megint a zokniddal törölted fel a követ" szövegű vádaskodást, felháborodottan kikérjük magunknak.
Miután bő olajban kisütöttük megállapítjuk, hogy ez annak ellenére rohadt jól sikerült, hogy ízfokozóként csupán a " na még egy kis sót és borsot" felkiáltást használtuk. Jó étvágyat hozzá!

Grillezett gyors vacsi salátával

Lehet ideje lenne jobban megválogatnom, hogy az esti TV műsorok közül melyiket használom agyradírként, mert egyre többször veszem észre, hogy bármilyen konyhai eszközzel kapcsolatos reklámot látok, azt előbb utóbb muszáj megvennünk.
Egyébként ugyanez a helyzet a bevásárló központok háztartási osztályán is,  ami azért elég cinkes, mert meglehetősen hülyén néz ki, hogy miután kivonszoltam a gyereket a játék osztályról, a konyhafelszereléseknél úgy fordulok le kosarastól a családról, mint Tom Cruise a Top Gunban az orosz gépről. A feleségem meg nem győz felváltva rohangálni hol utánam hol meg a gyerek után. Ilyenkor a szembejövő vásárlók szeme többször megakad a családon, hiszen valószínűleg egyikünk mosolya sem nevezhető igazán szívből jövőnek.
Na így sikerült most egy elektromos grillt beújjítani, mert teljesen biztos voltam benne, hogy ez az amire most a legnagyobb szükségünk van...
Nagyon remélem azért, hogy ez a kíváncsiság megáll a főzőalkalmatosságok vizslatásánál és nem burjánzik tovább.... amúgy a múlt héten láttam egy olyan de olyan klassz piros cipőt...😀

A gyors vacsorához (és a grill haladéktalan kipróbálásához) hamar elkészülő alapanyagok kellenek, ezért a fagyasztóból kikapunk egy csomag csirkemellet, valamint egy csomag virslit.
Miután a kapkodás közben a fagyasztóból kirántott 1,5 kg-os fagyasztott lapocka kellemes kékes zöld árnyalatot adott a lábfejünknek, őrölt bors-, ételízesítő- és reszelt fokhagyma keverékével befűszerezzük a csirkemell szeleteket.
Amíg bemelegszik a grill, serpenyőben sütni kezdjük a - gyors vacsi miatt szigorúan bolti eredetű- fűszeres burgonyát.
Röpke háromnegyed órával és kb. 15 kilowattal később már kezdhetjük is sütni a csirkemell szeleteket és a virsliket.

Mivel nagyon jól hangzik, hogy  mi salátát eszünk vacsorára, és mivel a feleségem saláta keverék-, paradicsom-, lilahagyma és kevés citromlé felhasználásával, egy kisebb nyúl telepnek elegendő mennyiségű salátát készített, ezért az időközben elkészült csirkemellet-, virslit-, fűszeres burgonyát valamint a salátát egy tányérra halmozva elég pofás kis ételt teszünk a családi asztalra.

Amúgy meg vacsora közben láttam egy annyira király szeletelőt...