Rántott Anyàm tyúkja...vagyis anyósomé...a'la KFC

"Egész úton hazafelé, azon gondolkodám,
hogyan lehet kirántani, csirke combot faszán."
Na ezt hagyjuk is, mert már az iskolában sem nagyon díjazták, amikor átköltöttem verseket... mondjuk az nem is direkt volt, csak nem tanultam meg rendesen, pedig egy versnél nem kimondottan szerencsés ha csak a tartalmát mondja el az ember, főleg ha éppen felel belőle. Többször kipróbáltam...de többnyire nem arattam elsöprő sikert. Esküszöm volt olyan, hogy ki sem kellett menjek, csak át kellett nyújtani az ellenőrzőmet az első padból, hogy be tudják karcolni az egyest.
Ahogy már említettem korábban, ha vasárnap, akkor rántott hús. Gondoltam, csinálok egy kis háziasított KFC-s rántott húst, ezért elő is vettem egy csomag combot a fagyasztóból. Na itt szembesültem azzal, hogy úgy jártam mint az oroszok a mikrochippel ami nem fért ki a gyárkapun, mert ezeket a csirkéket anyósom nevelte, és ezeknek akkora combjai van, mint egy kameruni rövidtáv futónak...
A  besózott csirkecombokat borsos fokhagymás tejben beáztatjuk és állni hagyjuk.
Amíg a combok pihennek, elkészítjük a panírt. Őrölt chili paprikát és apróra tört gabonapelyhet keverünk össze.
A gabonapehely apróra törését előre is elvégezhetjük. Én például már kb. két héttel korábban megcsináltam, amikor a spájzban felakasztott füstölt kolbász levétele közben, a felső polcról úgy sodortam le a gabonapelyhes zacskót, hogy a közvetlenül utána érkező meggybefőtt tökéletes paníralapot készített belőle.
Miután a combok kellőképpen megszívták magukat a tejes pácban, liszt-tojás- panírkeverék sorrendben bepanírozzuk. A konyhakőre cseppent tojás- és panír moszatokat zoknival gondosan feltöröljük, vagy a konyhaszekrény alá seperjük. Természetesen ezt a mozzanatot elhallgatjuk, és a feleségünk részéről a mosás előtt sokadjára felvetődő, " nem hiszem el, hogy már megint a zokniddal törölted fel a követ" szövegű vádaskodást, felháborodottan kikérjük magunknak.
Miután bő olajban kisütöttük megállapítjuk, hogy ez annak ellenére rohadt jól sikerült, hogy ízfokozóként csupán a " na még egy kis sót és borsot" felkiáltást használtuk. Jó étvágyat hozzá!