Gyermekkoromban a disznótorokban két dolgot nem tudtam megérteni! Az egyik az volt, hogy miért kellett olyan rohadt korán kelni, a másik pedig, hogy nagyanyám hogy tudott reggel fél ötre hájas tésztát sütni úgy, hogy a hájnak való még a korlátban röfögött...
A korai kelésre a válasz így utólag visszagondolva elég egyszerűnek tűnik, mivel azt a pálinka mennyiséget, - amit a "na ezt kóstold meg b..meg" felkiáltással érkező, és a kapun való bejutáshoz a nincs szűk hely csak kis lendület elvét valló fogó emberek hoztak magukkal-, egyszerűen nem lehetett kevesebb idő alatt elfogyasztani. Esküszöm néha komolyan aggódtam amiatt, hogy az ólban véletlenül valamelyik nagybátyám lábára kerül a hurok, mert valószínűleg csak akkor jöttek volna rá a tévedésre, amikor nincs aki megkóstolja a kolbász húst...😁
Mivel Karcsika ilyenkor nem nagyon tudta szabályozni hogy miből mennyit lehet enni, ezért a disznótorok állandó eleme lett, az általában reggel fél kilenc, majd pedig délután negyed három magasságában elhangzó " kicsit fáj a hasam, szerintem mindjárt há..." mondat. Ha egy egy alkalommal nem hánytam a megszokott ütemben, már többen kérdezgették, hogy nincs-e valami bajom?...😀
Miután a sütés előtti este a fagyasztóból elővettük a kb. 43 réteg zacskóba csomagolt kóstolót, az erős fokhagyma illat miatt egy darabig nem csak attól nem kell majd tartanunk, hogy nálunk forgatják a Twilight következő részét, de még a postás is gyorsabban teker el a ház előtt kb. két- három napig.
A hurkát és a kolbászt tepsibe rakjuk és jól nyakon öntjük sertés zsírral. Lefóliázva 180-200 fokon kb. 1-1,5 óráig sütjük.
Miután megsült a kis csomagunk, az összes magára valamit is adó diéta legfőbb tiltását figyelmen kívül hagyva két szelet fehér kenyérrel, savanyúsággal és mustárral elfogyasztjuk.
Rápillantva az órára hirtelen furcsa idegesség fog el, mert a késői kelés miatt a fél kilencet ugyan megúsztam, de attól tartok a negyed három még beüthet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.