Vannak dolgok, amiket egyszerűen el kell fogadni, ha a fene fenét eszik is, mert jobban járunk ha nem okoskodunk, csak sodródunk az árral. Az egyik ilyen például, hogy az asszonynak mindig igaza van! Ha nincs, akkor is az van, csak még nem tudod! Lehet bizonygatni, hogy ez amúgy nem így van, csak nincs értelme. Mint amikor én azt akartam megmagyarázni anyámnak, hogy én nem cigizek, csak a többiek mindig rám fújják a füstöt. Miután ballal gyors egymásután leadott három riasztót, hirtelen eszembe jutott, hogy rémlik mintha én is rágyújtottam volna egyszer - egyszer...😂
A másik, hogy vasárnap rántott húst kell enni! Pont! Akkor is ha nem szereted, mert ez nem erről szól...azt kell enni, mert azt szoktak enni vasárnap! "Mer' vasárnap van azé"'!
Szóval rántott szelet lett! Csak máshogy!
Először is só-, bors-, delikát-, kevés bazsalikom és fokhagyma granulátum keverékével befűszerezzük a csirkemell-, és kikloffolt karaj szeleteket, majd állni hagyjuk egy kicsit.
Amíg a hússzeletek pihennek, az interneten keresgélve próbálunk választ kapni arra, hogy kloffolás után vajon mennyi idő múlva tudjuk ismét rendeltetésszerűen használni az ujjunkat.
Miután végeztünk az olvasással, chilis panírt használva kipanírozzuk a hús szeleteket. Közben 180-200 fokos sütőben, kakukkfűvel és őrölt szerecsendióval megszórt édesburgonya hasábokat készítünk.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve az eredetileg a fájós ujjunk lüktetésének csillapítására elővett fél csomag zöldség keveréket is megpároljuk, mert rájövünk, hogy baromi jól nézne ki a tányéron. És tényleg! Ja, és ráadásul még finom is! Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.