Rántott szelet édesburgonyával (mer' vasárnap van azé')

Vannak dolgok, amiket egyszerűen el kell fogadni, ha a fene fenét eszik is, mert jobban járunk ha nem okoskodunk, csak sodródunk az árral. Az egyik ilyen például, hogy az asszonynak mindig igaza van! Ha nincs, akkor is az van, csak még nem tudod! Lehet bizonygatni, hogy ez amúgy nem így van, csak nincs értelme. Mint amikor én azt akartam megmagyarázni anyámnak, hogy én nem cigizek, csak a többiek mindig rám fújják a füstöt. Miután ballal gyors egymásután leadott három riasztót, hirtelen eszembe jutott, hogy rémlik mintha én is rágyújtottam volna egyszer - egyszer...😂
A másik, hogy vasárnap rántott húst kell enni! Pont! Akkor is ha nem szereted, mert ez nem erről szól...azt kell enni, mert azt szoktak enni vasárnap! "Mer' vasárnap van azé"'!
Szóval rántott szelet lett! Csak máshogy!

Először is só-, bors-, delikát-, kevés bazsalikom és fokhagyma granulátum keverékével befűszerezzük a csirkemell-, és kikloffolt karaj szeleteket, majd állni hagyjuk egy kicsit.

Amíg a hússzeletek pihennek, az interneten keresgélve próbálunk választ kapni arra, hogy kloffolás után vajon mennyi idő múlva tudjuk ismét rendeltetésszerűen használni az ujjunkat.

Miután végeztünk az olvasással, chilis panírt használva kipanírozzuk a hús szeleteket. Közben 180-200 fokos sütőben, kakukkfűvel és őrölt szerecsendióval megszórt édesburgonya hasábokat készítünk.
Egy hirtelen ötlettől vezérelve az eredetileg a fájós ujjunk lüktetésének csillapítására elővett fél csomag zöldség keveréket is megpároljuk, mert rájövünk, hogy baromi jól nézne ki a tányéron. És tényleg! Ja, és ráadásul még finom is! Jó étvágyat!

Hurka- kolbász-disznóságok!

Gyermekkoromban a disznótorokban két dolgot nem tudtam megérteni! Az egyik az volt, hogy miért kellett olyan rohadt korán kelni, a másik pedig, hogy nagyanyám hogy tudott reggel fél ötre hájas tésztát sütni úgy, hogy a hájnak való még a korlátban röfögött...
A korai kelésre a válasz így utólag visszagondolva elég egyszerűnek tűnik, mivel azt a pálinka mennyiséget, - amit a "na ezt kóstold meg b..meg" felkiáltással érkező, és a kapun való bejutáshoz a nincs szűk hely csak kis lendület elvét valló fogó emberek hoztak magukkal-, egyszerűen nem lehetett kevesebb idő alatt elfogyasztani. Esküszöm néha komolyan aggódtam amiatt, hogy az ólban véletlenül valamelyik nagybátyám lábára kerül a hurok, mert valószínűleg csak akkor jöttek volna rá a tévedésre, amikor nincs aki megkóstolja a kolbász húst...😁
Mivel Karcsika ilyenkor nem nagyon tudta szabályozni hogy miből mennyit lehet enni, ezért a disznótorok állandó eleme lett, az általában reggel fél kilenc, majd pedig délután negyed három magasságában elhangzó " kicsit fáj a hasam,  szerintem mindjárt há..." mondat. Ha egy egy alkalommal nem hánytam a megszokott ütemben, már többen kérdezgették, hogy nincs-e valami bajom?...😀

Miután a sütés előtti este a fagyasztóból elővettük a kb. 43 réteg zacskóba csomagolt kóstolót, az erős fokhagyma illat miatt egy darabig nem csak attól nem kell majd tartanunk, hogy nálunk forgatják a Twilight következő részét, de még a postás is gyorsabban teker el a ház előtt kb. két- három napig.
A hurkát és a kolbászt tepsibe rakjuk és jól nyakon öntjük sertés zsírral. Lefóliázva 180-200 fokon kb. 1-1,5 óráig sütjük.
Miután megsült a kis csomagunk, az összes magára valamit is adó diéta legfőbb tiltását figyelmen kívül hagyva két szelet fehér kenyérrel, savanyúsággal és mustárral elfogyasztjuk.
Rápillantva az órára hirtelen furcsa idegesség fog el, mert a késői kelés miatt a fél kilencet ugyan megúsztam, de attól tartok a negyed három még beüthet...

Egyet KACSÁZTAM, de kettőt is "pattant"

Tegnap elmentem a henteshez, hogy a múlt heti félresikerült vásárlás után vegyek egy kacsát. Magam is meglepődtem, de sikerült. Most tényleg kacsát vettem, ráadásul nem is egyet hanem kettőt. Gondoltam ha már ennivalót teszek az asztalra akkor tegyek rendesen.
Amúgy először kb.8-10 évesen gondoskodtam az ebédről, amikor nagyapám csúzliját titokban kipróbálva kb. 20 méterről úgy lőttem fejen nagyanyám kedvenc kakasát, hogy egy másfél méter magasban bemutatott hátra szaltót követően végleg kikapcsolta az ébresztő funkciót.
Kicsit szégyelltem magam az eset miatt, de azért kétszer is szedtem a pörköltből😁
Amúgy a feleségem azt mondta, hogy szerinte nem muszáj minden egyes bejegyzésben szerepelnie, úgyhogy most nem is teszek róla említést 😁
Tegnap miután hazajöttem a hentestől, neki álltam megtisztítani a kacsákat. Az elsőt hamar sikerült, de a második olyan volt, mintha egy tarajos sünt akarnék epilálni. Röpke másfél óra alatt sikerült formába hozni, és következett a fűszerezés...de gazdagon àm!
Egy tasak szárnyas és egy fél tasak ropogós csirke fűszerkeveréket, fél tasak morzsolt rozmaringot, őrölt borssal és ételízesítővel összekeverünk és belemaszírozzuk a kacsákba majd egy éjszakára hűtőbe tesszük!
Reggel miután kiszellőztettük a páclé illatától átjárt hűtőt, 180 fokon sütni kezdjük a kacsákat.
Közben megnézzük a gyerekkel a Top Gunt, és mivel elfelejtkeztünk a kajáról, a római tálat gyorsan kikapjuk a sütőből. Természetesen ahogyan lennie kell, hozzányomjuk a kezünket a fűtőszálhoz. Miután elmondtunk egy "imát", a teteje nélkül visszatesszük a tálat, hogy piruljanak még egy kicsit.
Ha elkészültünk és kivettük a tálból a kacsákat, a visszamaradt zsiradékban  hasábra vágott burgonyát és hagymát sütünk majd ezzel és lilakáposztával tálaljuk.
Mindenki pukkadásig ette magát! A feleségem is, de mivel az elején megbeszéltük, hogy ebben a bejegyzésben Ő nem szerepel, ezért ez most el sem hangzott😂.

Csülök...már megint! Mindjárt kipukkadok...ez nem kacsa... nagyon nem😉

A napokban elmentem, hogy vegyek egy nagyobb kacsát. Nem a kórházit, hanem azt amit meg lehet sütni. Amint a mellékelt ábra mutatja, ezt nem sikerült maximálisan teljesíteni. Csak az a baj, hogy egyre nehezebben tudom megmagyarázni, hogy miért van, hogy bármiért elküld a feleségem a boltba, 10-ből 8-szor két csülökkel jövök haza. Az hagyján, hogy most kacsa helyett azt hoztam, de amikor a múltkor a kért élesztő mellé is letettem kettőt, akkor egy darabig csak néztünk egymásra mint Noé meg a harmadik teve...
Szóval ismét előkerült a római tál! Én meg moccanni sem bírok...

Miután megtört a csend a félresikerült vásárlás miatt...majd később ismét csend lett😁, 1liter olajat, egy tasak sertéssült-, fél tasak oldalas és kevés magyaros fűszerkeverékkel összekeverve bepácoljuk a csülköket, majd betesszük egy éjszakára a hűtőbe. 

Amíg délután a pác dolgozik, megpróbálunk rájönni, mi lehet a baja az ajtóknak, mert mióta hazaértünk a hentestől, a feleségünk bármelyiken kimegy- vagy bejön, azok mindíg hangosan becsapódnak...

Másnapra elkészült a pácolás és érdekes módon az ajtók is maguktól megjavultak...

A bepácolt csülköket a páclével együtt a római tálba átrakva 180-200 fok között sütni kezdjük.

2-2,5 óra múlva kivesszük a sütőből a tálat és reménykedünk, hogy nem szúrtuk el, mert akkor itt hamarosan ajtócsere lesz.

Ó Istenem!!!...a sírás kerülget... hát ez...ez gyönyörű!!! Maradnak az ajtók!!!😁

A még mindíg forró páclevet felhasználva nagy hasábokra vágott burgonyát, vöröshagymát és fokhagymát sütünk hozzá. 

Párolt lila káposztával tálaljuk, és hirtelen annyit eszünk belőle, hogy még vacsorára is csak egy pohár vizet tudunk legyűrni... Egy darabig nem lesz csülök az tuti...max. pörkölt...ja, az amúgy jó lenne...na majd holnap.😂