Nemrég láttam az egyik gasztro oldalon egy krumpli leves receptet, és eszembe jutott, hogy gyermekkoromban otthon is hasonló módon készült ez az étel. Az egyik legnagyobb különbség a gyermekkori levesekhez képest azonban az, hogy ha ezt nem akarom megenni, akkor nem kell attól tartanom, hogy édesanyám rettegett bal keze csattan a tarkómon. Amúgy komolyan nem értem, hogy anyám hogy a francba tudott olyan gyorsan akkora pofont leverni.... esküszöm néha hamarabb csattant, mint ahogy megéreztem volna...
Először egy kb. 30 centiméteres füstölt kolbász középső 24 centijét ( mivel a két szélét megettük a karikázás közben) felkarikázzuk és zsírjára sütjük.
Miután az edényből kivettük a kolbászt, és ebből is benyomtunk legalább vagy négy karikát, két apróra vágott vöröshagymát pirítunk meg a zsírban.
Ebbe beletesszük az időközben kockára vágott burgonyát és őrölt pirospaprikát, sót,borsot, őrölt köményt, bazsalikomot és delikátot.
Felöntjük vízzel és kb. 20 percig főzzük. Amíg fő bemegyünk a gyerekkel megnézni egy részt a Spongyabobból.
A második rész után eszünkbe jut a leves, és olyan hirtelen pattanunk fel és szaladunk ki a szobából, hogy a gyerekszoba és a konyha között a vérnyomás ingadozás miatt minden elsötétül körülöttünk.
Miután visszanyertük a látásunkat, és a legófigurát is eltávolítottuk a talpunkból, a korábban kivett kolbászkarikákat - néhány kivétellel- visszatesszük a levesbe és tejföllel valamint liszttel behabarjuk.
Miután alaposan kikáromkodtuk magunkat a szanaszét heverő legódarabkák miatt, tálalhatjuk is az elkészült levest.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.