Egyik délután az anyósom kertjében megláttam egy jó adag kaprot, és mivel onnantól kezdve már semmi más nem lebegett a szemeim előtt - a mostanában hihetetlenül elszaporodott muslincákat kivéve-, csak a kapros- tejfölös -túrós tészta képe, ezért hazaérve gyorsan összecsaptam én is egyet... akárcsak annak idején középiskolában a matematika dolgozatokat. Mondjuk ez most legalább jól sikerült, nem úgy mint az említett matek dogák, ahol a feladatok végeredményeinek ismertetésekor - a legoptimistább becslések szerint is- az esetek kb. 90%-àban, finoman szólva sem voltunk közös nevezőn a tanárral…( a 90% csak tipp, mert ahogy már említettem, nagyon de nagyon hülye voltam matekból).
Ezek amúgy azért voltak igazi pofára esések, mert ahelyett, hogy csendben meghúztam volna magam mint egy darab sz.r, én inkább fennhangon hirdettem a többieknek - már az osztály teremből kifelé jövet-, hogy “na ez igen öcsém...ez most rohadt jó lett...majd az enyémet nézzétek meg!!!”.
Utólag visszagondolva mondjuk igazán szentelhettem volna kicsivel nagyobb figyelmet annak, hogy az osztály nagy része egybehangzóan, az enyémmel még csak köszönő viszonyban sem lévő végeredményeket emlegetett…
Pár dolgozat kiosztása után aztán megtanultam, hogy a “Dajka Karcsi, én több mint húsz éve tanítok, de én még ilyen…” kezdetű mondatok nem a matematikai Nobel- díj felé vezető út első mérföldköveit jelzik számomra. Egyébként a feladatok végeredményei között volt sok jó is, csak azokkal meg az volt a baj, hogy általában még véletlenül sem ahhoz a feladathoz tartoztak, amelyiknél nekem eredményeként kijöttek…
Szóval…
Egy adag tésztát forrásban lévő sós vízben felteszünk főni, majd kevés olajat öntünk hozzá. Amíg fő a tészta, egy jókora mangalica szalonnát apró kockákra vágunk és üvegesre sütjük.
Miután kivettük a szalonnadarabokat a serpenyőből, a visszamaradt zsírban megfonnyasztjuk az új kés élező és az “atza de királyul tudok már szeletelni” házasságából született, nagyon apróra vágott - helyenként vörös színű- kaprot.
A tésztát-, kaprot-, túrót és tejfölt összekeverjük, majd meghintjük a ropogósra sült szalonna kockákkal.
Miután egy piramis alakú- és nagyságú adagot eltüntettünk belőle, gyorsan elkezdünk keresgélni a neten, hogy amúgy milyen geometriai alakzat is volt az a rohadt piramis…pedig azt pont tudtam..de komolyan...kettesre...😂
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.