2018. április 22., vasárnap

Lilahagymás- gombás tarja füstölt sajt “szigeteléssel”...Na ettől sem fogyni fogsz... Remélem!!!😉

Van hogy az embernek eszébe jut, hogy bizony lehet nem ártana egy kicsit fogyni...főleg ha az ismerőseink egyre többször említik meg kaján vigyorral az arcukon, hogy “hú de jól nézel ki hallod” vagy teszik fel azt a kérdést, hogy “te meg mivel eszed a nokedlit b.meg?!”...

Rengeteg fogyókúrás módszert próbáltam, de eddig egyik sem bizonyult olyan “eredményesnek”, mint amelyik 2002-ben, az unokatestvérem ballagása utáni vacsorával egybekötve került lebonyolításra ( 3 nap, 8 kg mínusz...ó drága jó Istenem...).

Mivel nagy volt a család, az idő pedig meleg, jó ötletnek tűnt, hogy a ballagás után megrendezett vacsorához  az udvaron terítsenek meg... később rájöttünk, nem kellett volna... nagyon nem…

Kiderült ugyanis, hogy a vacsora egyik fogása, az úgynevezett Vendégváró szelet - és főleg az abban található tojás - nem örül annyira a szabadban terítésnek mint mi, mert olyan szalmonella fertőzést nyújtott át ballagási ajándékként az egész családnak, hogy a Vendégváró szeletet át kellett keresztelni Vendégmarasztalónak, hiszen az ország különböző részeiről érkezett vendégek nem hazafelé vették az irányt, hanem mentővel a Kenézybe.  

Esküszöm, a Nagyrábé- Debrecen útvonalon - bizonyos technikai jellegű okok miatt 😂-  több helyen állt meg a mentő, mint a Hajdú Volán menetrend szerinti járata…

Szóval inkább most maradok a megszokott nehezebb ételeknél... hogy legyen miből leadni ha esetleg beüt egy félresikerült ballagás...😉

Kezdetnek a tarja- és csirkemell szeleteket borsos- fokhagymás tejben néhány órán keresztül állni hagyjuk a hűtőben.

Amíg a hússzeletek pácolódnak, apróra vágott lilahagymát fonnyasztunk meg kevés olajon. Ezt követően a szeletelt csiperke gombával is ugyanúgy járunk el, azzal a különbséggel, hogy ehhez két- három gerezd fokhagymát is reszelünk.

Amúgy a ballagási vacsorát csak édesapámék úszták meg komolyabb gyomor panaszok nélkül, mivel vacsora előtt nagyapámmal-, keresztapámmal- és nagybátyámmal annyi 70-80%-os “gyümölcslevet”  vittek be a szervezetükbe, hogy a szalmonellának még csak egy döntetlenre sem volt esélye. Aput másnap kicsit állítólag rázta a hideg, de ő inkább a gyümölcsök keverésének tudta be a dolgot.

A húsokat fedő alatt puhára sütjük, és minden szeletet alaposan megpakolunk a korábban elkészített lilahagymával és gombával.

Ezután minden hús tetejére egy-egy szelet füstölt sajtot helyezünk, és kb. 20 másodperc alatt a serpenyőben fedő alatt ráolvasztjuk a húsra. Ennél a résznél nagyon figyelni kell mert a sajt rendkívül gyorsan ráolvad a húsra és könnyen ráég, ami nem tesz jót neki. Mint amikor nagybátyám a disznótorban perzselés közben úgy nyúlt a pálinkáért, hogy a perzselőt nem tette át a másik kezébe, és az egyik fogó ember piacos susogós melegítője kb. másfél másodperc alatt a negyedére zsugorodott a gumicsizma szárával együtt. Úgy nézett ki a lába, mintha a villanyszerelők által használt zsugorcsővel szigetelték volna le, hogy nehogy zárlatos legyen.

Ha kész, rizzsel tálaljuk. Ebéd után kicsit csalódottan vesszük tudomásul, hogy a jelenlegi súlyunk alapján legalább három hasonló ballagási vacsorát ki tudnánk hordani lábon... Holnaptól diéta... vagyis inkább holnaputántól...

2018. április 6., péntek

Minden gomba ehető... egyszer!

Néha bizony át kell esnünk a ló túloldalára, és itt most nem arra a konkrét esetre gondolok, amikor édesapám, életében először- és egyben utoljára engedve hirtelen fellángoló lovaglási vágyának, profi tornászokat megszégyenítő módon, - egy általa nem tevezett, mégis szinte tökéletesen kivitelezett tigrisbukfenccel, a szomszédunk lovát gyakorlatilag átugorva - másfél másodperc "lovon töltött" idővel bizonyította be az egész családnak, hogy Ő nem az a tipikus hátrafelé nyilazó szittya hun lovas... hanem arra, hogy egyszer-egyszer a jól megszokott zsíros ételek helyett muszáj valami könnyedebb fogást is tenni az asztalra, például most épp egy kis töltött gombát...

Egyébként édesapám mutatványának "sikerességében" némileg az is közrejátszott, hogy aznap  gyümölcs napot tartott, és feltehetően a jobb felszívódás érdekében, a gyümölcsöket nem kis falatokban, hanem fél decis adagokban vitte be a szervezetébe...

Kezdetnek megtisztítunk 10-12 db akkora fej gombát, amivel simán tudnánk itt a piros hol a pirost játszani. Ugyan minden gomba ehető egyszer, azért a későbbi, esetleges hagyatéki viták elkerülése érdekében szerencsésebb a  csiperkénél maradni...

A gombák megtisztítása és fűszerezése után, minden matematikai tudásunkat felhasználva megpróbáljuk eltalálni, hogy mennyi darált húst kell bekavarnunk tölteléknek ennyi gombához.

Röpke fejszámolás után kb. 50 dkg sertés darált húst, sóval-, borssal-, ételízesítővel-, apróra vágott petrezselyem zölddel-, valamint két kissebb fej, apróra vágott - és megpárolt lilahagymával alaposan összedolgozunk.

Miután megállapítottuk, hogy milyen rendkívül jól kiszámoltuk a töltelék mennyiségét, önelégült mosollyal az arcunkon elkezdjük megtölteni a gombákat.

Amikor mind a 12 fej gombát megtöltöttük, hirtelen felsejlik bennünk, hogy amúgy matematikából végig kettessel abszolváltuk az iskolát, amit alátámasztani látszik az is, hogy a gombák elfogytak, viszont a töltelék fele még érintetlen... ezért 4-5 db burgonyát kapunk elő, és azokba töltjük bele a maradék masszát, majd zt követően kb. 180 C- on 30-35 perc alatt készre sütjük.

Amíg sülnek a gombák, egy fej káposztát lereszelünk és apróra vágott lilahagymával-, tejföllel-, kevés majonézzel-, sóval és borssal összekeverve kellemes köretet készítünk a gombákhoz.

Ebéd után borzasztóan megijjedünk, amikor a sziesztánkból felébredve hirtelen kettős látásunk lesz, de szerencsére feleségünk a " nem hiszem el, hogy már megint kontaktlencsével aludtál el" mondattal megmenti az életünket...

Leggyakrabban olvasott